2017. Január 20. péntek
Jellemző tünetei -  Terjedése és a megelőzés -  Legionellózis Magyarországon
Az orvostudomány alig több mint 25 évvel ezelőtt ismerkedett meg a legionárius betegségnek (legionellózis) nevezett kórral. 1976-ban Philadelphiában, az Amerikai Légió nevű veteránszövetség kongresszusa alkalmával egy akkor még ismeretlen betegség ütötte fel a fejét, és a találkozóra utazott nyugalmazott katonák közül 221-en megbetegedtek.

A kórokozó azonnal ki is mutatta a "foga fehérjét": a megbetegedettek közül 33-an haltak meg a betegség következtében. A kórokozót sikerült azonosítani egy pálcika alakú baktérium formájában. Kiderült az is, hogy a légkondicionálóhoz használt párásító volt a fertőzés forrása. A baktériumot a veteránszervezetről és az okozott betegségről, a súlyos tüdőgyulladásról Legionella pneumophilának (pneumo = tüdő, fil = kedvel valamit, vonzódik valamihez) nevezték el. Később a tudósok arra is rájöttek, hogy ez a kórokozó már 1943-ban is okozott betegséget, de akkor nem sikerült meghatározni.

légionárius betegség

Jellemző tünetei

A legionárius betegség során a légúti tünetek dominálnak. A fertőzés után 2-10 nappal (néha rövidebb vagy hosszabb lappangási idő is lehetséges) fejfájás. láz, hidegrázás és izomfájdalmak lépnek fel, majd gyakran légzési nehezítettség kíséretében tüdőgyulladás alakul ki. Az esetek mintegy tíz százaléka halálos; főleg az idős és legyengült betegek körében szedi áldozatait. Szintén gyakori és igen jellegzetes, hogy hasmenés is kialakul a betegség során. Ez más tüdőgyulladás-típusokra nem jellemző (az viszont elő szokott fordulni, hogy valakinek a tüdőgyulladás kezelésére adott antibiotikumtól alakul ki a hasmenése).

A fenti tünetek esetén tehát a betegség kórismézését bízzuk orvosra. Az influenzához hasonló tüneteket produkáló betegség azért is veszélyes, mert esetleg nem ismerik fel, ezért elmarad a megfelelő, hatékony antibiotikus kezelés is. Ilyenkor a betegség végzetessé válhat, mert a szervezet saját védekező rendszere a kórokozót nem mindig képes legyőzni.

Terjedése és a megelőzés

Az Angliában idén augusztusban fellépett tömeges fertőzést egy művészeti központ légkondicionáló berendezésében meghúzódott baktériumok okozták. Az elvégzett vizsgálatok a 30 éves berendezés vízkezelőjében mutatták ki a Legionella baktérium jelenlétét. A baktérium általában rosszul fertőtlenített vízvezetékrendszerben, zuhanyzókban, klímaberendezésekben, szökőkutakban, hűtőtornyokban él és szaporodik. Az ember szervezetébe a fenti eszközökből származó permet révén, aeroszol formájában jut. Emberről emberre való terjedését eddig nem igazolták. Elpusztítja mind a klóros fertőtlenítés, mind a forró levegővel történő sterilizálás.

Mivel a kórokozó terjedési módja jól ismert, a fertőzés és a betegség megelőzésére is lehetőség nyílik. Alapvető a betegség megelőzése szempontjából a klímaberendezések, permetező eszközök, vizes felületek és helyiségek rendszeres tisztítása, fertőtlenítése és algamentesítése. A melegvíztároló rendszerek vizét minimum 550 fokon kell tartani? Szakemberek azt javasolják, hogy a beteg vagy betegségre gyanús személy környezetében algamentesítő hatással rendelkező fertőtlenítő szerekkel végezzenek dezinficiálást.

Legionellózis Magyarországon

A betegség nálunk is előfordul. Magyarországon az Országos Epidemiológiai Központ bakteriológiai osztálya szerint évente 50-80 esetben azonosítja a legionellózist okozó baktériumot. A kiváltó ok lehet például a hosszú ideig nem használt melegvíztárolóból történő zuhanyozás, a baktériummal telített vízpermet, aeroszol belégzése. Az esetek 60-70 %-ában nem sikerül meghatározni, hogy a beteg hol fertőződött. Hazánkban évi 10-15 esetben sikerül igazolni, hogy légkondicionáló berendezés okozta a fertőzést, további hasonló számú esetben is viszonylag jól behatárolható a kiváltó ok.

A legionellózist 1998 óta kötelező bejelenteni a járványügyi hálózatnak. Először még csak négy, tavaly viszont már hatvan esetet jeleztek az orvosok. Ha a betegektől vett vérben, vizeletben vagy légúti váladékban a laboratórium kimutatja a legionella baktériumot vagy egyéb jeleket talál a fertőzésre, akkor az ÁNTSZ szakemberei járványügyi vizsgálatot kezdenek, ennek keretében megpróbálják felderíteni a fertőző forrást.


Szerző: Dr. Szilágyi Tibor
2006. 09. 06.
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés