2017. November 20. hétfő
Terjed-e a vegetarianizmus? -  Alapvető irányzatok -  A növényi táplálékok hasznáról
Az étkezéssel is összefüggésbe hozható civilizációs betegségek elterjedése az iparilag fejlett országokban és persze Magyarországon is felkeltette az érdeklődést a vegetáriánus táplálkozás iránt. A vegetáriánusok nemcsak étkezési szokásaikban, hanem életmódjukban is eltérnek az átlagos népességtől: körükben nem szokás alkoholt és kávét fogyasztani vagy dohányozni, s általában sokat mozognak, sportolnak. Cikkünkben a vegetarianizmus alapvető irányzatait mutatjuk be.

A civilizált országok lakosságának táplálkozása az elmúlt időkben nagymértékben változott, mégpedig előnytelenül. Emelkedett az életszínvonal, és ezzel együtt megnőtt az ételekben a hús, a húskészítmények, a zsír, a cukor és a finom kiőrlésű liszt mennyisége.

vegetáriánus, vegetarianizmus

A táplálkozással foglalkozó kutatások felhívják a figyelmet arra, hogy a nagy energiaértékű tápanyagok bőséges fogyasztása, a kelleténél több nátrium bevitele (pl. konyhasó formájában) káros az egészségre. Ugyanígy előnytelen, ha a szükségesnél kevesebb káliumot, magnéziumot, C-vitamint és diétás rostot tartalmazó étel kerül az asztalra. E vizsgálatok szerint az elhízás, a cukorbetegség, a magas vérzsírszint, valamint a szív- és keringési betegségek (érelmeszesedés, szívinfarktus, agyvérzés) összefüggenek a "nyugati típusú" táplálkozási szokásokkal, és jelentősen rövidítik a betegek életét. A növényi anyagokban hiányos étrend ugyanakkor még székrekedéssel is jár, és nagyobb számban jelentkeznek a vastagbél betegségei (pl. kitüremkedések, daganatok).

Terjed-e a vegetarianizmus?

Kelet- és Délkelet-Ázsiában nagyrészt vallási-filozófiai alapokon nyugvóan a vegetarianizmus ősi tradíciókkal bír. Bár megalapítójának Püthagoraszt tekintik, s egyes adatok szerint a görög és latin filozófusok és költők közül sokan, pl. Szókratész, Platón és Ovidius is hívei voltak e táplálkozási módnak, Európában és Észak-Amerikában csak a XIX. században vált szervezetté és tudatossá a vegetarianizmus. Angliában 1811-ben, Németországban 1867-ben alakult meg a Vegetáriánusok Szövetsége. Magyarországon a századfordulón kezdett Vegetáriánus Egyesület működni. A vegetáriánusok aránya az európai és észak-amerikai lakosságon belül kicsi, de növekvő tendenciát mutat. Például 1986-ban Németországban a lakosság 0,8%-a volt vegetáriánus. Az USA-ban jelenleg 7 millióra becsülik számukat.

Alapvető irányzatok

Maga a vegetarianizmus szó a latin "vegetabilis" ("növényi") kifejezésből ered; s a tan évezredek óta ismert, a különböző kultúrákban időről időre felmerül, és a táplálkozáson kívül életviteli követelményeket is támaszt. Elvi alapját az élet tisztelete képezi: az állatokat mint élőlényeket nem szabad elpusztítani és táplálékul felhasználni. A következetesség nem teljes, hiszen a növények is élőlények, és nem lehet rangsort állítani a növények és állatok között. Például a tojást is evő vegetáriánusok nyilvánvalóan nem is gondolnak arra, hogy abban potenciális állati élet rejtőzik.

A fogyasztható élelmiszerek körétől függően, az étrendi szokásokat is figyelembe véve, a vegetáriánusok több irányzatot is követhetnek. Általában négyféle vegetáriánus diétát különböztetünk meg.

1. Vegán

Szigorú vegetáriánus: semmiféle húsfélét és állati eredetű terméket nem fogyaszt; így pl. tilos a tejpor, a kazein és a zselatin állományjavítóként való felhasználása is. E csoporton belül találhatók többek között a gyümölcsevők, akik főleg gyümölcsöket, de ritkán diót, mézet és olívaolajat is fogyaszthatnak. Ugyancsak ide sorolhatók a nyers koszton élő vegetáriánusok, akik a hőkezelés semmilyen módját nem alkalmazzák.

2. Ovolakto-vegetáriánus

Húst nem, de más állati terméket fogyaszt (a "vegánnal" szemben, mint a neve is utal rá, tojást és tejet is).

3. Laktovegetáriánus

Növényi táplálékon kívül csak tejet és tejterméket fogyaszt (tojást nem).

4. Félvegetáriánus

A normál ovo-laktovegetáriánus élelmiszereken kívül alkalmanként fogyasztható hal és baromfi is. Ezt az étrendet nem igazán sorolják a vegetáriánus étrendek közé, a legtöbben mégis ezt alkalmazzák, részint az ovo-laktovegetáriánus életmódot elérendő, részint, hogy egészségesebb életmódot valósítsanak meg.

A makrobiotikus táplálkozás

Ez a vegetarianizmus megkülönböztetett formája, az étrendben tíz fokozatot különítenek el, az előírások egyre szigorúbbak. A cél a hagyományos étrendtől eljutni a legmagasabb fokozatba, amikor már csak magok (főleg barna rizs) és gyógyteák fogyaszthatók. A makrobiotika követőinek tilos finomított élelmiszereket (pl. cukrot) fogyasztani, csak "bio", illetve természetes élelmiszeranyagokat használhatnak fel.

A növényi táplálékok hasznáról

A növényi táplálékoknak számos előnyös tulajdonsága ismert. Energiaszegények, fogyasztásuk a kedvező ásványi anyag- és vitamintartalom miatt hasznos. Alacsony nátrium, magas kálium- és magnéziumtartalmuk a keringési betegségekben védő hatású. A vízben nem oldható diétás rostok kiemelt szerepet kapnak a vastagbélműködés, míg a vízben oldhatók a cukorfelszívódás és a zsíranyagcsere befolyásolásában. Mindezek során a növényi rostok a szervezetet óvják a felesleges energiától is. Jelentősek a többszörösen telítetlen esszenciális zsírsavak, melyek a szervezet számára ugyancsak nélkülözhetetlen tápanyagok. A szabadgyökfogó antioxidáns (sejtvédő) tulajdonsággal rendelkező karotint, E- és C-vitamint ugyancsak a növényi táplálékok biztosítják.

(Szeretném megköszönni Gaálné Labáth Katalinnak, a HIETE Egészségügyi Főiskolai Kar Dietetikai Tanszék docens asszonyának segítségét.)


Szerző: Dr. Jakab Csilla

Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés