2017. November 19. vasárnap
A csökkentett cukorfogyasztás önmagában nem elég -  Kevesebb tévét, több mozgást! -  Az étkezési gyakoriság és a gyermekkori elhízás -  Az elhízás rizikófaktorai -  A tévénézés is kövérít

Vajon milyen összefüggés van az étkezési szokások (pl.: gyakoriság), a fizikai aktivitás és az elhízás között? Összeállítás a témával foglalkozó hazai és nemzetközi kutatásokról, felmérésekrõl.

 

Nézze meg az EgészségPláza termékeit!


A csökkentett cukorfogyasztás önmagában nem elég

Meglepõ eredményeket tartalmaz az 2003 és 2004 között zajlott OLEF (Országos Lakossági Egészség Felmérés). A vizsgálat megállapította, hogy a cukorból származó energia aránya a férfiak táplálkozásában átlagosan 7,9, a nõkében 8,6 százalék volt, azaz alacsonyabb értéket mutatott, mint a nemzetközi ajánlások: a napi teljes energiabevitel 10%-ánál kisebbet. Ez az érték az 1992-1994 között zajlott kutatásban 13,8 %, illetve 16,7 % volt, tehát az elmúlt tíz évben a hozzáadott cukorfogyasztás megközelítõen a felére csökkent Magyarországon. Az OLEF-ben a férfiak csaknem 60 %-a, míg a nõk majdnem fele volt túlsúlyos. Ezek az eredmények hasonlóak az 1992-1994 között végzett vizsgálatban.

A vizsgálat megerõsíti azokat a vélekedéseket, miszerint a nem megfelelõ táplálkozás mellett többek között a megváltozott – egyre inkább helyhez kötött – életmód, a televíziózásra fordított jelentõs idõ és a testmozgás hiánya befolyásolja nagymértékben az elhízást. A túlsúly megelõzésére fókuszáló programoknak a fizikai aktivitás növelésére, valamint a televíziózás csökkentésére kell fõleg a hangsúlyt helyezni.

Kevesebb tévét, több mozgást!

elhízás Kevesebb tévét, több mozgást! Nemrégiben kanadai tudósok elemezték 34 ország 137.593 gyermekének adatait 10-16 éves korukban. A túlsúlyosság elõfordulását vizsgálták az étkezési szokásokkal, valamint a fizikai aktivitással összefüggésben. A legtöbb túlsúlyos, elhízott gyermeket Máltán (25,4% túlsúlyos 7,9% elhízott), illetve az Amerikai Egyesült Államokban találták (25,1% és 6,8%), szemben Litvániával (5,1%, 0,4%), valamint Lettországgal (5,9% és 0,5%). Az elhízás mértéke magasabb volt ÉszakAmerikában, Angliában, és a délnyugat európai országokban.

A legtöbb országban a fizikai aktivitás szintje alacsonyabb, míg a TV nézéssel eltöltött idõ magasabb volt az elhízott gyerekeknél, összehasonlítva normál testsúlyú társaikkal. Nagyon érdekes összefüggést találtak a résztvevõ országok 91%-ában: a túlsúlyos gyerekek kevesebb édességet fogyasztottak, mint azok, akiknek nem volt testsúlyproblémájuk. A túlsúly nem mutatott összefüggést a gyümölcsés zöldségfogyasztással, az elfogyasztott üdítõital mennyiségével, sem a számítógép elõtt töltött idõvel.

A kutatók megállapították, hogy az elhízás megelõzését célzó programoknak fõleg a fizikai aktivitás növelésére, valamint a televíziózással töltött idõ csökkentésére kell fókuszálni.

Az étkezési gyakoriság és a gyermekkori elhízás

Egy 2001-2002-ben folytatott vizsgálatban 4370, 5-6 éves német gyermek adatait elemezték. A szülõk által kitöltött kérdõív értékelése alapján a gyermekek körében meghatározták a nemés korspecifikus testtömegindexet, és ez alapján megállapították az elhízás mértékét. A kérdõív legtöbb kérdése az étkezések gyakoriságára vonatkozott.

Az elhízás mértéke összefüggésben állt az étkezések gyakoriságával. 4,2% volt az elhízottak aránya azon gyermekek körében, akik háromszor, vagy háromnál kevesebbszer étkeztek, 2,8% azok között, akik naponta 4 alkalommal táplálkoztak. Akik legalább ötször étkeztek egy nap, azoknak csupán 1,7%-uk volt elhízott. Az étkezési gyakoriság nem volt összefüggésben a szocioökonómiai helyzetükkel. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy több kalóriát fogyasztottak, hanem azt, hogy a napi kalóriamennyiséget többszöri étkezésre osztották el. A német kutatócsoport tehát megállapította, hogy gyermekek esetében a gyakori étkezés pozitívan befolyásolja az elhízás kialakulásának megelõzését.

Az elhízás rizikófaktorai

Egy portugál kutatócsoport 79,5 éves gyermeket vizsgált 2002 októbere és 2003 júniusa között. 2274 lánynak és 2237 fiúnak mérték meg a magasságát és a testtömegét. A szülõkkel egy kérdõívet töltettek ki, amely egészségi állapotukat tudakolta. Meghatározták a kor, valamint a nemspecifikus elhízás mértékét a testtömegindex alapján. Az eredmények szerint a gyermekkori elhízás mértéke összefüggésben állt a televízió elõtt eltöltött órák számával, a szülõk elhízásának mértékével, valamint az édesanya terhesség alatti túlsúlyosságával, és a gyermek születési súlyával. A kutatók megállapították, hogy minél kevesebb idõt töltött a gyermek alvással, annál nagyobb esélye volt a túlsúly kialakulására.

Emelett összefüggést mutattak ki a szülõk iskolai végzettsége, a család mérete és az elhízás között (a magasabb végzettségû szülõk gyermekei, valamint a nagycsaládban élõk kevésbé voltak túlsúlyosak). A vizsgálat eredményeként a tudósok megállapították, hogy az elhízás megelõzésére vonatkozó ismeretek oktatását korábban kell elkezdeni azoknál a családoknál, akiknél fennállnak ezek a rizikófaktorok.

A tévénézés is kövérít

Egy Angliában végzett felmérés azt vizsgálta, milyen kihatással lehet a gyermekkorban televíziózással eltöltött idõ a felnõtt évekre. Több mint 10.000 személy szokásait követték gyermekkoruktól és kontrollálták 5, 10 és 30 évesen. A hétvégeken televíziózással eltöltött idõ mennyisége összefüggésben állt az elhízás mértékével. Kimutatták, hogy minden egyes plusz óra, melyet a gyerekek tvnézéssel töltenek, 7 százalékkal növeli az esélyét annak, hogy 30 éves korukra elhízott felnõttekké váljanak. Az elhízás megelõzését korai gyermekkorban kell elkezdeni, csökkentve az ülõ életmóddal járó szokásokat.

Nézze meg az EgészségPláza termékeit!


Forrás: Tudományos Életmódtanácsok
/A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének hírlevele/
2006. 01. 31.
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés