2018. Június 23. szombat
Nagyon sok ember retteg a darázscsípéstől, de a fájdalmon kívül ennek sokkal komolyabb következményei is lehetnek, ugyanis idős szívbetegek esetében akár szívrohamot is okozhat.

Száz emberből közel három esetében ismert, hogy allergiás a rovarcsípésre. Ha ezek az emberek a rovarcsípést követően nem kapnak azonnal orvosi segítséget, akkor a fehérvérsejtek túlzott reakciója miatt fehérvérsejtek a saját szervezetük ellen fordulnak, ami légutak duzzanatát okozhatja. Ez mindössze néhány percen belül agyi oxigénhiányt idézhet elő. Ez az úgynevezett anafilaxiás reakció halálos is lehet: az ismeretek szerint az Egyesült Királyságban évente átlagosan hat ember hal meg darázscsípés következtében, bár elképzelhető, hogy a valós szám ennél jóval magasabb lehet.

A kevésbé ismert Kounis-szindróma kialakulhat olyan embereknél is, akiknél nem ismert allergia a rovarcsípésre. A szervezet normál működése során a rovarcsípést követően hisztamin szabadul fel, ami ellensúlyozza a mérgező anyagok hatását. A Kounis-szindrómás betegeknél azonban a kelleténél több hisztamin szabadul fel. Ebben az esetben a légutak nem érintettek, ugyanakkor az erek kezdetben ellazulnak, majd összehúzódnak, és ez akár az erek spazmusához is vezethet. Fiatal, egészséges emberek ezt általában meg sem érzik, illetve rájuk nézve nem jelent fokozott kockázatot. Ugyanakkor az idősebbek esetében, akiknél gyakran az artériák falán már zsíros felrakódások (plakkok) alakultak ki, a rovarcsípés által kiváltott érösszehúzódás a plakk „szétrobbanását” okozhatja, aminek következtében a zsíros lerakódások az artériákba kerülnek. Ez fokozhatja a vérrögképződést, ami az erek elzáródásához és szívinfarktus kialakulásához vezethet.

A Kounis-szindróma nagyobb kockázatot jelenthet azok számára, akiknél korábban sztentbeültetés történt, ami egy olyan apró cső, amit a koszorúserekbe helyeznek, a szív vérellátásának javítása érdekében. Ha a Kounis-szindróma következtében az erek beszűkülnek, akkor a sztentet elzárhatja egy vérrög, ami szívinfarktust vagy szélütést okozhat. Bár a méhcsípés is kiválthat hasonló tüneteket, a darázs mérge sokkal erősebb, és hatására nagyobb valószínűséggel alakul ki a Kounis-szindróma. „A Kounis-szindróma alapvetően egy allergiás reakció által kiváltott szívroham.” – mondta Dr. Tariq El-Shanawany, a British Society of Immunology munkatársa. Anthony Frew professzor, a British Society for Allergy and Clinical Immunology elnöke elmondta, hogy a Kounis-szindróma sokkal gyakoribb lehet, mint ahány esetben azt az orvosok felismerik.

Az International Journal of Cardiology című folyóiratban 2010-ben megjelent közlemény szerint egy szokványos allergiás reakcióval ellentétben a Kounis-szindróma akár két héttel a rovarcsípést követően is kialakulhat, mivel a plakkok nem „robbannak szét” azonnal. A betegek sokszor nem is gondolnak arra, hogy rovarcsípésnek köze lehet a szívroham kialakulásához, mivel a csípés nem okoz azonnal ilyen jellegű problémát. A Kounis-szindróma hatásait kutató gyógyszerész, Karol Pazik becslése szerint évente 1.000 ember halhat meg a darázscsípés által kiváltozz „néma” szívroham következtében.

Frew professzor szerint azzal lehetne csökkenteni az ilyen esetek számát, ha az orvos gondol ennek lehetőségére, és a kezelést adott esetben antihisztaminnal is kiegészíti. Karol Pazik úgy véli, hogy minden rovarcsípést követő szívtáji fájdalomra komoly figyelmet kell szentelni. Továbbá az idős embereknek, illetve mindenkinek, aki tudja, hogy felrakódások vannak az erein, vagy a koszorúsereibe sztentet ültettek, sokkal óvatosabbnak kéne lennie a rovarcsípésekkel kapcsolatban. Akinél pedig korábban sztentbeültetés történt és megcsípte a darázs, azonnal orvoshoz kell fordulnia. „Azonnal orvosi segítséget kell kérni, ha valaki a rovarcsípést követően légszomjat, zavartságot, fejfájást, hányingert vagy homályos látást tapasztal, és nem szabad megvárni, míg a mellkasi fájdalom is kialakul.” – mondta Karol Pazik.


Forrás: Medipress
2015. 08. 10.
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés