2019. Szeptember 18. szerda
Tünetek -  Hogyan kezelhető?
Bárki tapasztalhat vagy átélhet olyan súlyosan traumatikus élményt, amelyet nem képes egyedül feldolgozni, csak segítséggel. A feldolgozatlan trauma akár éveken keresztül tartó, komoly tünetekkel járó betegséghez vezethet: ez a poszttraumás stressz szindróma.

A poszttraumás stresszt olyan események, élmények váltják ki, amelyek a hétköznapi tapasztalatainkat meghaladó mértékben traumatizálnak, sokkolnak minket. Ilyen esemény számtalanféle lehet, például egy komoly betegség diagnózisa, egy súlyos balesetet látványa, egy közeli hozzátartozó hirtelen vagy erőszakos halála, a hadifogság vagy túszként való fogva tartás, folytatólagos fizikai vagy szexuális bántalmak elviselése, nemi erőszak vagy kínzásnak való alávetettség, és a sor még nagyon hosszan folytatható volna.

poszttraumás stressz

Tünetek

A poszttraumás stressz tünetei az ún. akut stressz szindrómával ellentétben nem közvetlenül a traumatikus esemény után jelentkeznek, hanem hetekkel, hónapokkal később. Az érintettet gyász sújtja, depressziósnak érzi magát, hangulatzavarok jelentkeznek nála, önmagát hibáztathatja és haragot érezhet. Ezek a legáltalánosabb tünetek, de a poszttraumás stressz kialakulására utalhatnak még visszatérő, az eseménnyel összefüggő rémálmok és emlékképek, aminek az az oka, hogy az agy emlékeket feldolgozó központja, a hippocampus nem képes ellátni a feladatát, mivel olyan mértékben megnövekszik az adrenalin és egyéb stresszhormonok szintje ezen az agyterületen, ami felborítja az emlékfeldolgozás folyamatát.

Jellemző még az esemény említésének és az azzal bármilyen módon összekapcsolható személyek kerülése, illetve az ezt elősegítő munka vagy tevékenységekbe való temetkezés, valamint a folyamatos készenlét állapota: a túl élénk emlékképek magasan tartják az adrenalinszintet, emiatt pedig a pihenés, ellazulás és az alvás lehetetlenné, de legalábbis roppant nehézzé válik.

Fizikai tünetek is jelentkezhetnek: valós fájdalomérzet, hasmenés, szívritmuszavarok, fejfájás, de akár pánik- és félelemérzet is előfordulhat. A poszttraumás stresszel küzdők egy része pedig akár alkoholfogyasztásba vagy kábítószer-használatba is kezdhet.

Hogyan kezelhető?

A szakemberek azt javasolják, hogy az érintettek minél hamarabb próbáljanak visszatérni a megszokott kerékvágásba, a mindennapi rutinjaikhoz, ezzel együtt pedig verbálisan is kezdjék el feldolgozni a történteket, például úgy, hogy valakivel beszélnek róla. Segít az is, ha valamilyen sportot választanak, és több időt töltenek családjuk körében, de az is hasznosnak bizonyulhat, ha felkeresik az események helyszínét.

A poszttraumás stressz leghatásosabb kezelési módja a pszichoterápia, aminek első és legfontosabb lépése, hogy a beteg képes legyen beszélni a vele történtekről.

A pszichoterápiás módszerek közé tartozik az ún. expozíciós terápia, aminek lényege a traumatikus esemény felidézése, amivel a feldolgozás felé is nagy lépéseket képes tenni a beteg a terapeuta segítségével. A visszaemlékezés során az események értelmes folyamatként rögzülnek, így az agy képes lesz feldolgozni, megérteni és pontosabban értékelni azokat, ezzel pedig a terápia segít, hogy az érintett továbbléphessen és a figyelme más dolgokra irányulhasson.

A kognitív viselkedésterápia segítségével az emlékekről egészen más módon képes gondolkodni a páciens, így a legtraumatikusabb emlékképek is kezelhetőbbé válnak.

Ugyanígy a szemmozgás hatásait kihasználó kezelés is előrelendítheti az emlékek kialakítását, amely során a szem tudatos gyakorlatsorozatok szerint történő mozgásával stimulálják az agy bizonyos területeit.

Másféle taktika az elkerülés, aminek a feldolgozás terén annyi a haszna, hogy az érintett nem merül ki az élmények gyakori újraélése miatt.

Remek eszköz ugyanakkor még a csoportterápia is, ahol a hasonló élményen keresztül ment páciensek megtapasztalhatják, hogy nincsenek egyedül súlyos panaszukkal, és így a feldolgozás és továbblépés is elérhetőnek látszik számukra.

Létezik gyógyszeres kezelés is, elsősorban antidepresszáns, szorongásoldó készítmények formájában, illetve az alvásra, lazításra képtelen betegeknél nyugtatók és altatók is alkalmazhatók.


Forrás: Medipress
2010. 06. 15.
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés