Nyomtatás 
Forrás: Vital.hu (http://vital.hu)

Az egészséges életmód egész életen át tanulható

Az egészséges életmóddal kapcsolatos attitûd kialakulásáért legnagyobb mértékben a gyermekkorban otthon látott pozitív szülõi minta felelõs, de ha ez el is marad, sosincs késõ változtatni: több kutatás is bizonyította, hogy a szakemberek, dietetikusok által összeállított programok, felvilágosító elõadások, beszélgetések még idõs korban is képesek változtatni a rossz beidegzõdéseken.

Gyermekkor

Gyermekeink legfontosabb napi tevékenysége a játék. E tevékenység segít a különbözõ élethelyzetekre ötletet, mintát adni – ami beválik a játékban, az jó lehet az életben is. A játék tanulássegítõ szerepét már régen felismerték, több módszer alkalmazza. Segíthet-e az aktív életmód alapjainak elsajátításában? A válasz: igen. Több program is létezik már, mely erre koncentrál.

Az USA-ban egy 12 héten át zajló program keretében próbálták a résztvevõ gyerekeket elindítani a fittség felé vezetõ úton. Ez idõ alatt a gyerekek kipróbálhatták az egyénre szabottan összeállított mozgásprogramot, melyben kardio-fitness, izomerõsítõ és -nyújtó gyakorlatok, a csontfejlõdéshez ajánlott mozdulatok, jóga, ugrálás is helyt kapott, valamint gyakorlati ismeretekre tehettek szert a kiegyensúlyozott táplálkozás [0] terén is. A programban kapott étrend sok zöldséget, gyümölcsöt, telítetlen zsírokat, teljes kiõrlésû gabonából készült terméket tartalmazott. A gyerekek a programot kedvelték, sok ismeretre tettek szert az aktív életmóddal összefüggésben, és a három hónap elteltével végzett vizsgálatok egyértelmû javulást mutattak egészségi, fittségi állapotukban, táplálkozási szokásaikban és ismereteikben, ráadásul a gyerekek testösszetétele is kedvezõ irányba változott.

Európában is hasonlóan játékos módszerhez folyamodtak olasz kutatók. Az általános iskolás korosztályt megcélzó „Kaledo” program keretében a 11-14 éves gyerekek heti egyszer egy 15-30 perces játék keretében találkoztak az aktív életmód alapjaival. Hogy mennyivel hatásosabb e játék keretében az ismeretek elsajátítása, mint „száraz” tanórai anyagként, azt bizonyította a program végén végzett felmérés, melybõl kiderült, hogy a Kaledo segítségével az iskolások több és mélyebb ismeretre tettek szert. Gyakorlati vonzata is volt: a résztvevõ gyerekek zöldségfogyasztása nõtt.

Serdülõkor

A serdülõk szülei sokszor sóhajtanak fel, gyermekük „nehéz korban” van, nem hallgat a szülõkre, nem befolyásolható. Ennek ellenére a tinédzserek táplálkozási szokásait mégis leginkább a szülõk életmódbeli hozzáállása alakítja. Errõl a tényrõl számolnak be azok a kutatók is, akik az USA-ban 810 serdülõ és szüleik testsúllyal összefüggõ táplálkozási, életmódbeli szokásait vizsgálták.

A kutatás kimutatta, hogy nem elegendõ az iskolában, vagy otthon gyermekeink egészséges és aktív életmóddal kapcsolatos elméleti ismereteit bõvíteni, a legfontosabb számukra (még ebben az életkorban is) a gyakorlati példa, a szüleiktõl látott minta. Mindennapi életük gyakorlati döntéseit – rendszeres fizikai aktivitás, és kiegyensúlyozott étkezés (azaz mindenbõl lehet mértékkel enni és inni) terén is – az otthon látottak befolyásolják elsõsorban. Mutassunk példát!

Fiatal felnõttkor

A fõiskolások, egyetemisták elméletileg már sokkal több ismerettel rendelkeznek az egészséges és aktív életmóddal kapcsolatban, de e téren tanulniuk nekik sem felesleges – bizonyította egy felmérés, mely 185 amerikai fõiskolás lány részvételével készült. A felmérés során a résztvevõk testtömeggel összefüggõ táplálkozási és életmódbeli ismereteit vizsgálták. A kutatók arra keresték a választ, hogy a normál testtömegû fõiskolás lányok másként étkeznek-e, mint túlsúlyos, elhízott társaik. Ehhez megvizsgálták a lányok testmagasságát, testtömegét, csípõés derékkörfogatát, valamint a testzsírszázalékot, és rákérdeztek táplálkozási szokásaikra, fizikai aktivitásukra.

A testtömegindex (BMI) alapján a résztvevõk 20%-a túlsúlyos, 12%-a elhízottnak bizonyult. A lányok legtöbbje (83%-a) fogyókúrázott már étrendmódosítással és gondolta úgy, hogy a jelenleginél több lenne a súlya, ha nem diétázna. Az ideálist testsúlyt illetõen aktuális testsúlyánál mindenki kisebbet tartana ideálisnak: a normál testtömegûeknél ez az aktuális súlyuk 94%-a, a túlsúlyosaknál a 85%-a, az elhízottak esetében pedig 74%-a lenne. A vizsgálatban résztvevõ fõiskolások 80%-a végez valamilyen módon fizikai aktivitást annak érdekében, hogy súlyukat kordában tartsák, ám csak 19%-uk sportol olyan aktívan, hogy az valóban hozzá is járul a testtömeg csökkenéséhez.

Az étkezéssel kapcsolatos attitûdöt vizsgálva a normál testtömegûek 44%-a gondolta fontosnak, hogy kevesebbet kell enniük, a túlsúlyosaknál ez az arány 57% volt, az elhízottaknál pedig 81%. A mesterséges édesítõszerek használatát a normál testtömegûek és túlsúlyosok 31%-a, míg az elhízottaknak csak 5%-a tartotta fontosnak.

A kutatók megállapították, hogy a fõiskolás lányok esetében az egészséges életmóddal kapcsolatos nyitott, interaktív beszélgetés hozzáértõ szakember (dietetikus) vezetésével nagyon fontos lehet az ideális testsúly fenntartásában vagy elérésében.

Idõskor

Az egészséges és aktív életmódnak egész életünkben nagyon fontos szerepet kell betöltenie. Az idõ elõrehaladtával a különbözõ funkcióromlások bekövetkeztével az étrendben is változtatások szükségesek, hiszen egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozással megelõzhetõ számos betegség kialakulása, vagy a már kialakult egészségi állapot fenntartható. De hogyan vegyünk rá idõs embereket régi szokásaik és étkezési beidegzõdéseik megváltoztatására vagy éppenséggel feladására?

Ezt a problémát járták körül Hollandiában. A kutatók 60-69 év közötti, összesen 5427 nõ táplálkozási szokását mérték fel. A vizsgálatban 22 ételcsoport fogyasztási gyakorisága alapján három csoportba sorolták a hölgyeket. Az egyik csoport tagjai a mediterrán diétához hasonlóan sok növényi zsiradékot, tésztát, rizst, halat és vörösbort fogyasztottak. A másik csoport tagjai hagyományos holland ételeket ettek, amelyet sok hús, zöldség, burgonya és alkoholos italok jellemeztek. A harmadik csoport tagjai szintén a hagyományos holland ételeket fogyasztották, de azok közül inkább az egészségesebb nyersanyagokat választották, sok zöldséget, gyümölcsöt, tejet és tejterméket, burgonyát és nem alkoholos frissítõket fogyasztva.

Azt gondolhatnánk, hogy a legalacsonyabb megbetegedési és halálozási ráta a mediterrán diétát követõk körében volt. Ezzel szemben a kutatók azt találták, hogy a hagyományos holland étrend egészséges variánsát követõk csoportjában ez az arányszám alacsonyabb volt, még a mediterrán diéta alacsony mutatóinál is. Ebbõl számunkra is levonható a tanulság, hogy nem kell az idõs emberekre mindenáron új szokásokat erõltetni, hanem a meglévõ ételeik, étkezési szokásaik megválogatásával egészségesebb étrend összeállítására kell tanítani õket. Ezeket valószínûleg könnyebben és megbízhatóbban fogják betartani, mint egy számukra idegen, érthetetlen és furcsa diétát.

Sosincs késõ újat tanulni

Nálunk szinte gyerekcipõben jár a csoportos táplálkozási tanácsadás a nyugdíjasklubokban, -otthonokban, és csak kevés helyen ismerték fel a dietetikus szerepét a nyugdíjas korúak táplálkozási ismereteinek bõvítésében. Pedig az idõs emberek táplálkozási attitûdje gyakran rossz szokásokon alapul, melyeket – ha nem is feltétlenül könnyen, de mindenképpen – korrigálni lehet és a meggyõzés eszközeivel, jól felépített elõadásokkal valamint kötetlen munkafoglalkozásokkal (ételbemutatók, közös fõzés) a helyes irányba terelni.

Az idõseket sújtó legtöbb, korral járó betegség megelõzhetõ vagy szinten tartható megfelelõ táplálkozással és változatos folyadékbevitellel ezt támasztja alá egy nemrégiben Kanadában végzett felmérés. Ott régebb óta mûködik egy program, az Evergreen Action Nutrition (EAN), melynek célja az idõskorúak táplálkozástudományi ismereteinek elmélyítése az egészségük megõrzése céljából. A három évig tartó vizsgálat alatt kérdõívek segítségével beigazolódott, hogy a csoportos meggyõzés mind informális (elõadások, bemutatók), mind formális (ételbemutatók) módon hatékony lehet a nyugdíjas rekreációs centrumokban. Az EAN program keretében ételbemutatókon részt vettek nagyobb arányban számoltak be étkezési gyakorlatuk megváltoztatásáról, körükben nõtt a zöldségés gyümölcsfogyasztás és napi étkezési gyakoriságuk száma is nõtt. A programban résztvevõk egészségesebb étkezési attitûdrõl számoltak be a program végén.



A cikket a vital.hu-n az alábbi címen találja meg:
http://vital.hu/themes/health/eletmod_tanulas.htm