Nyomtatás 
Forrás: Vital.hu (http://vital.hu)

Egészséges étkezés - ezt is tanulni kell

Ki ne látott volna már túlsúlyos, nehezen mozgó, netán elfeketedett fogú kisgyereket? Az ilyen, legtöbbünkbõl sajnálkozást kiváltó esetekért általában a mozgásszegény életmód és a helytelen táplálkozás, a túl sok édesség és rágcsálnivaló felelõs. A helyes táplálkozási szokások kialakításával és megtanításával a szülõk nem csak a felhõtlen gyermekkorért, de a késõbbi, felnõttkori egészségért is sokat tehetnek.

A helyes szokások kialakítása

Az óvodáskorban (3-6 éves korosztály) kialakított táplálkozási szokások és ismeretek nagyon meghatározóak a késõbbiekre, sokszor az egész felnõtt életre nézve is, hiszen a helyes ételválasztás, az étkezési ritmus, az ízlés kialakulása valamint a táplálkozási minták és a táplálkozási magatartás rögzülése mind erre az életkorra tehetõ.

Bár a gyermekek többsége étkezései egy részét az óvodában folytatja, a szülõk felelõssége nagy arra nézve, hogy gyermekük mennyire táplálkozik egészségesen, fejlõdésének, korosztályának megfelelõen.

Az óvodáskorúak energiabevitelének nem csak a szervezet fenntartásához és a fizikai aktivitáshoz szükséges, de a növekedésre fordított energiát is fedeznie kell. Emiatt fontos, hogy megfelelõ mennyiségû és jó minõségû fehérje (baromfihús, húskészítmények, szálkamentes hal, tojás, tejtermékek) szerepeljen az étrendben ugyanez vonatkozik a többi tápanyagfélére is (szénhidrát, zsír). Az energiaszükséglet természetesen korés testalkatfüggõ is. A fejlõdés mértéke, üteme, valamint a gyermek egészségi állapota nagyon jó jelzõje az energiaés tápanyag ellátottságnak.

Csináljuk együtt!

Sok szülõ találkozik azzal a problémával, hogy gyermeke válogatós, evés közben csak játszik az étellel, ami helyett sokkal jobban leköti a figyelmét valamilyen játék, esetleg tvmûsor. Mindez elkerülhetõ, ha az otthoni étkezések nem csak mellékes kísérõi például a tévézésnek, hanem kizárólagos eseménynek számítanak, amikor a megterített asztal mellett, nyugodt körülmények között, közösen eszik a család.

Gyakran elõfordul, hogy a gyerekek nem akarnak megenni izonyos ételeket. Érdemes ilyenkor bevonni õket az elõkészületekbe, a terítésbe, amit a legtöbbjük biztosan élvezni fog, és büszkék is lesznek rá, hogy a reggeli, vagy ebéd elkészítéséhez õk is aktívan hozzájárultak, és talán nagyobb eséllyel eszik meg az eddig elutasított ételt. Például megpucolhatják a fõtt tojást, vagy maguk készíthetik el a szendvicset: él nélküli, vagy kifejezettem gyerekkést adva a kezükbe megkenhetik a kenyeret, rátehetik a felvágottat, sajtot, zöldséget.

A kicsik minden olyan konyhatechnológiai mûveletbe bevonhatók, ami nem balesetveszélyes, tehát nem tudják leforrázni magukat, vagy megvágni, elreszelni a kezüket. Ilyen lehet a friss zöldborsó fejtése, zöldségek vízzel történõ tisztítása, hideg mártások, szendvicskrémek kevergetése; süteménykészítésnél a tésztagyúrás, keverés, formázás, díszítés.

Ha nem akarja megenni

A tej és tejtermékek adása sokszor falba ütközik, pedig ez az élelmiszercsoport különösen fontos a gyermekek táplálkozásában, mivel könnyen emészthetõ, tápláló, értékes fehérjét, vitaminokat, ásványi anyagokat tartalmaz. Utóbbiak közül az egyik legfontosabb a kalcium, ami fontos a csontok és fogak kialakulásához, egészséges fejlõdéséhez. A gyermekkorban biztosított megfelelõ mennyiségû kalcium szerepet játszik a felnõttkori csontritkulás rizikójának csökkentésében. A tejet és a tejes italokat meg lehet kedveltetni, ha a szülõk vagy a nagyobb testvér is jóízûen issza a kicsi elõtt, de próbálkozhatunk langyos tejjel is, ha a hideget nem szereti.

A sajtok, vagy a gyakran nem kedvelt friss zöldségek (pl. paradicsom, paprika, uborka, retek) iránti érdeklõdést fel lehet kelteni, ha különféle alakzatba vágva tálaljuk õket erre a célra használható például süteményszaggató is.

A húsok sokféle módon (sült, párolt, fõtt, stb.) és formában (szelet, ragu, darált, rakott, töltött, stb.) elkészíthetõk, így a változatossággal könnyebben elérhetõ, hogy a gyermekek elfogadják azt. Ha például azt tapasztaljuk, hogy a fõtt húst többszöri próbálkozásra sem hajlandó elfogyasztani, próbáljuk ki valamilyen más formában, például rakott ételekben.

Rendszeres változatosság

Már óvodáskorban célszerû kialakítani, és a gyerekek napirendjébe beiktatni a napi ötszöri étkezést. Amennyire lehet, érdemes az egyes étkezéseket minden nap közel azonos idõpontra tenni. Figyelni kell arra is, hogy ugyanúgy, mint a felnõtteknél, az egyes étkezések mennyisége, energiatartalma a nap folyamán egyenletesen legyen elosztva.

A tízórai, uzsonna mennyiségének nem kell túl nagynak lennie. Erre megfelel pl. egy szendvics, tejtermék, vagy egy gyümölcs is. A reggeli és a vacsora már legyen bõségesebb. Fontos, hogy elõbbi soha ne maradjon ki, valamint tartalmazzon valamilyen gabonakészítményt (zsemle, kifli, teljes õrlésû kenyér, gabonapehely, müzli stb.), állati eredetû fehérjét (tej, kefir, joghurt, sajt, túró, tojás, húskészítmény), friss zöldséget, és folyadékot is. A vacsora lehet meleg étel (pl. fõzelékfélék), vagy ha nincs mód az elkészítésére, akkor valamilyen hideg étel. Fontos, hogy a gyerekek ne éhesen feküdjenek le aludni.

A nap legbõségesebb étkezése az ebéd, ami minden esetben meleg étel legyen, és tartalmazzon levest is. Az óvodáskorú gyerekek szinte minden olyan ételt el tudnak fogyasztani, mint a felnõttek, így az elkészíthetõ ebédvariációk skálája széles. Ajánlatos a fõzelékféléket gyakran szerepeltetni az étrendben. Emellett természetesen ehetnek burgonyavagy rizsalapú köretet is, és ritkábban (heti 12 alkalommal) tésztaétel is fogyasztható. Hetente 12 alkalommal száraz hüvelyesek is adhatóak, leves, saláta, vagy fõzelék formájában.

Az ebédnek, a reggelihez és a vacsorához hasonlóan minden esetben komplettnek kell lennie, vagyis a növényi fehérjék mellett állati eredetû fehérjét is kell tartalmaznia (pl. fõtt vagy sült tojás, fõtt vagy sült virsli, natúr máj, natúr sertésszelet, natúr csirkemell, grillcsirke, párolt hússzelet, sült hal (szálka nélkül), pörkölt, stb). Sok gyerek kedvenc étele a rántott hús, azonban bõ zsírban sült étel fogyasztása csak heti egy alkalommal ajánlott; ezen kívül próbáljuk a kevesebb zsír felhasználásával készült húsételeket, illetve egyéb feltéteket elõnyben részesíteni. A zöldségek jó, ha már az ovisok étrendjében is szerepelnek nemcsak leves, fõzelék, köret, hanem friss saláták formájában is.

Fontos, hogy az egyes étkezések ne legyenek egyhangúak, ne mindig a kedvenc fogás legyen étlapon, mert csak a változatos étrenddel biztosítható minden tápanyag bevitele a gyermekek egészséges fejlõdéséhez.

Nassolás helyett

Az édességet az ovisok többsége nagyon szereti. Fogyasztásuktól nem kell tiltani õket, de ez a legmegfelelõbb életkor arra, hogy megtanítsuk, az édességek nem önálló étkezésre valók (pl. reggeli helyett), hanem a fõétkezések után, desszertként ajánlatos fogyasztani õket. Az édességek fogyasztása ne legyen mindennapos, hetente csak 12 alkalommal szerepeljen a gyerekek étrendjében. Alkalmanként egy adag ne egy egész tábla csokoládé, csomag cukorka vagy egy fél torta legyen, hanem egy kis szelet csoki, 1-2 szem cukorka, egy szelet sütemény. A korlátok közé szorított édességfogyasztással, a "nasi" észszerû mennyiségének meghatározásával kialakítható az egészséges étrend.

Fontos a folyadék is!

Ne feledkezzünk meg a napi folyadékfogyasztásról sem! Érdemes minden étkezéshez, és közöttük is biztosítani valamilyen folyadékot, mert a gyerekek játék közben hajlamosak megfeledkezni arról, hogy szomjasak. A folyadék lehet víz, gyümölcstea, tej, tejes ital, gyümölcslé. A 100 %-os gyümölcsleveket érdemes vízzel hígítani, elkerülendõ a vitamintúladagolást. A megfelelõ folyadékpótlás különösen nagy melegben, hányás, hasmenés vagy lázas állapot esetén nélkülözhetetlen, mivel a gyerekek sokkal érzékenyebbek a kiszáradásra, mint a felnõttek.



A cikket a vital.hu-n az alábbi címen találja meg:
http://vital.hu/themes/health/ovikaja1.htm