A Harvard egyetem közegészségügyi karának kutatói három, húsz éven át tartó vizsgálat áttekintését végezték el. Az összesen 120 ezer résztvevőt 4 évente kérdezték ki őket életmódjukról, étkezési szokásaikról, és testsúlyuk változását is nyomon követték.
A vizsgált személyek a négyévenkénti vizsgálatok között eltelt időben átlagosan mintegy másfél kilogrammot híztak, ami évente nagyjából 0,4 kilogramm többletsúlyt jelent, a követés teljes időtartama alatt 7,6 kilogrammot tett ki.
A Harvard szakemberei szerint a hízás mértékét alapvetően meghatározta, hogy a szükségesnél több kalóriát milyen étel formájában vitték be a résztvevők. A legnagyobb hízást okozó ételek bűnlistájának élén a sült krumpli és a chips állt, ezeket követte a cukros üdítőital és a hús: ezek okozták a legnagyobb.
A legkevesebbet azok híztak, akik szokásos napi nassolásukat joghurttal, gyümölcsökkel vagy zöldségekkel, illetve teljes értékű gabonából készült harapnivalóval „követték el”.
A New England Journal of Medicine (NEJM) című orvosi folyóiratban ismertetett eredmények kapcsán a kutatók fontosnak tartják hangsúlyozni, hogy a hízás hátterében álló plusz energiát minden esetben csupán pár falat étel vagy egy pohár ital jelentette egy-egy étkezésnél vagy azok között. Dariush Mozaffarian kutatásvezető szerint „az apró étrendi és életmódbeli módosítások együttesen nagy változást okozhatnak – jó és rossz irányban is”.