2017. Január 17. kedd
Akár Mikulásnak, akár Télapónak nevezik, a legtöbb kisgyereknek a nagyszakállú, piros ruhás mesebeli alak hozza az ajándékot – egészen addig, míg rá nem jönnek, hogy az egész csak kitaláció. De vajon meddig hiszik el a mesét?

Serge Larivée, a Montreali Egyetem neveléspszichológusa szerint semmilyen káros hatása nincs, ha a gyerekekkel elhitetjük, hogy az ajándékot a Mikulás hozza. A kutató és munkatársa, Carole Sénéchal két, a témával kapcsolatos felmérés eredményeit vizsgálta meg.

Mikulás

Az első felmérés 1896-ban készült 1500, 7-13 éves gyerek bevonásával. A második vizsgálat az első 1979-es megismétlése volt. A 19. századi gyerekek több mint 46%-a fokozatosan jött rá, hogy a Mikulás nem létezik – ez az arány 1979-ben 44% volt. A felmérések a gyerekek reakcióját is elemezték. Az 1896-os tanulmány szerint több mint 22% ismerte el, hogy csalódott, 1979-ben pedig 39%, de csak 2, ill. 6% érezte úgy, hogy elárulták.

„Mikor megtudják az igazságot, a gyerekek elfogadják a játékszabályokat, és együttműködnek a felnőttekkel, hogy a kisebbek még elhiggyék a Télapó-mesét – mondta Larivée. Ez egyfajta szertartás, melyből tudják, hogy ők már nem kisgyerekek többé.”

A kutató elmondta, hogy a két tanulmány szerint a gyerekek általánosságban a saját megfigyeléseik alapján fedezik fel, hogy a Mikulás nem létezik, a szülők pedig megerősítik a felfedezésüket. „A gyerekek például megkérdezik, hogy a Mikulás hogyan jut be azokba a házakba, ahol nincs kémény. Ha ezt még ki is magyarázzák azzal, hogy akkor nyitva hagyják az ajtót, a gyerekek hamar rájönnek, hogy a Mikulás nem lehet egyszerre mindenhol, és hogy a rénszarvasok sem olyan gyorsak.”

Az 1896-os felmérés eredményei szerint a gyerekek mintegy 25%-a a szüleitől tudta meg az igazságot, 1979-ben viszont már 40%. Akiknek nem a szüleik mondták meg, azokat a többi gyerek világosította fel.

Larivée szerint a Mikulás-korszak véget ér, amint a gyerek eléri az ok-okozati gondolkodás szintjét. „A kognitív fejlettség és a gondolkodás szintje, mely lehetővé teszi a hétévesek számára, hogy megkülönböztessék a képzeletet a valóságtól, még nem elegendő ahhoz, hogy ezt a mítoszt elengedjék” – tette hozzá, rámutatva, hogy egy 1980-as tanulmány szerint a hétévesek fele még mindig hitt a Télapóban.

1896-ban a szülők 54 %-a vallotta azt, hogy azért tartották fenn a Mikulás meséjét, mert a gyerekeket boldoggá tette. 1979-ben a szülők 73%-a, majd 2000-ben 80% nyilatkozott hasonlóan.

Larivée és Sénéchal most mélyebbre szeretne ásni, és megtudni, hogy ha a gyerekek ugyanúgy természetfeletti erővel ruházzák fel a Mikulást, mint Istent, miért van az, hogy Istenben még azután is hisznek, hogy a Mikulásban már nem.


Forrás: Medipress
2008. 12. 11.
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés