2024. Március 28. csütörtök
Kutyaharapást szőrivel… szó szerint? -  Gyógyszerek és étrend-kiegészítők -  Nem is létezhet megoldás?
A németek macskanyávogásnak, a japánok kétnapos részegségnek hívják. Bárhol, bármilyen nyelven mondjuk is, a másnaposság tünetei mindenhol azonosak: fejfájás, hányinger, hidegrázás,látászavarok, gyomorgörcs, szájszárazság… és még folytathatnánk a kínok sorát.

Legalább olyan hosszan, mint az évszázadok óta kitalált gyógymódokét. A rómaiak korában az idősebb Plinius a nyers bagolytojásra esküdött. Angliában, Erzsébet királyné korában egy pár borba fojtott angolnát fogyasztottak, melyet görög békákkal lehetett helyettesíteni szükség esetén. A XIX. században a kéményseprők teáskanálnyi korommal ízesített meleg tejet kortyolgattak.

másnaposság, gyógyszer

Kutyaharapást szőrivel… szó szerint?

Ha manapság körbenézünk az interneten, temérdek ötletet találhatunk másnaposság esetére, az olajban sült ételektől kezdve akutyaszőrön át a méregdrága növényi kivonatokig. Akik arra ébrednek, hogy lüktet a fejük és vattát köpnek, életmentőnek gondolják a módszereket, egész addig, míg nem jut tudomásukra a tény, hogy inkább csak reménykedhetnek hatásosságukban, mivel tudományosan egyiket sem bizonyították.

Két amerikai gyermekorvos: Rachel Vreeman és Aaron Carroll szerint "semmilyen tudományos bizonyíték nem támasztja alá egyik kúra hatásosságát sem” – írták a British Medical Journal (BMJ) legutóbbi számában. Egy 2005-ös tanulmány során brit és holland orvosok átnézték az összes olyan másnaposság elleni kúrákról szóló kísérleteket, melyek megfeleltek az objektív kritériumoknak.

Gyógyszerek és étrend-kiegészítők

A nyolc tesztelt módszer közt szerepelt három gyógyszeres kezelés és négy étrendi kiegészítőt alkalmazó, mint amilyen a gyümölcscukor. A gyógyszerek közt szerepelttolfénsav, fájdalomcsillapító, béta-blokkoló és hányáscsillapító. Az étrend-kiegészítőket szárított élesztőből, borágóból, atricsókából és körtéből vonták ki.

Az önkénteseket találomra választották ki, és két csoportra osztották őket, az egyik a feltételezett gyógyszert kapta, a másikplacebót. A borágó, az életsztő és a tolfénsav valóban enyhítette a tüneteket néhány embernél, egy korábbi tanulmány során pedig a körte esetében tapasztaltak pozitív eredményeket. Ettől eltekintve nem találtak meggyőző eredményeket arra, hogy bármely készítmény segítene kezelni vagy megelőzni a másnaposságot.

A szakértők szerint a megelőzés legegyszerűbb módja, ha nem iszunk, vagy csak mértékkel, és vizet is fogyasztunk, hogy elkerüljük a kiszáradást, továbbá enni is érdemes. Akárki is lesz, aki felfedezi a gyógymódot, hamar milliós vagyonra tehet szert vele.

Nem is létezhet megoldás?

Edzard Ernst, az Exeteri Egyetem Peninsula orvosi karának alternatív gyógyászati professzora, aki a 2005-ös tanulmányban is részt vett, azt mondja, a másnaposság nagyon egyszerű szóval fejezi ki ezt az összetett állapotot.

A szervezet különböző részeit érintő tünetekből áll, mely egyénenként változik, és függ a körülményektől is (pl. a fejfájást okozhatja az is, hogy egy egész estét töltöttünk el zajos, füstös helyen.) Ez azt jelenti, hogy sokféle patológiás útvonal létezik, (anyagcserével,hormonháztartással, stb. összefüggő), ahol még a génvariációk is szerepet játszanak.

Gyúrjuk egybe ezeket a faktorokat és elég valószínűtlen, hogy ennek tükrében létezhet egyetlen, üdvözítő módszer, állítjaErnst. „A másnapossággal a szervezetünk azt üzeni nekünk: ne bánj velem ilyen durván! – nyilatkozta az AFP-nek . – Ha lenne egy bombabiztos gyógymódunk rá, még többet innánk. Azok, akik szeretnek inni, valószínűleg sokkal kevesebbet hezitálnának azon, mikor hagyják abba.”


Forrás: Medipress
2008. 12. 31.
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés