2019. Május 25. szombat
Panaszok -  Okok -  Kezelés
Hasfájás, hasgörcs, székrekedés, hasmenés: olyan tünetek, melyekre sokan hajlamosak legyinteni, mondván, biztosan valami rosszat ettünk, és "csak" elrontottuk a gyomrunkat. A tünetek tartós megléte és halmozódása azonban gyanakvásra adhat okot: hátterükben egy emésztőszervi megbetegedés, az irritábilis bélszindróma (IBS) állhat.

Panaszok

Az IBS a lakosság nagyjából egyötödét érinti: kétszer annyi nőt, mint férfit, és leginkább a stressznek fokozottabban kitett aktív életkorúak körében fordul elő. A kellemetlen tünetegyüttest állandó bélpanaszok jellemezik. Legjellemzőbb tünetei az alhasi görcsös fájdalom, és a megváltozott székletürítési szokások: hasmenés, székrekedés. (Utóbbiak közül általában az egyik dominál.)

Miért érdemes szappannal hajat mosni?> > > 

Emellett jelentkezhet fájdalom a has más területein, fokozott bélgázképződés, puffadás, kellemetlen telítettségérzet, de előfordulhat nyákos széklet és gyomorégés is. Gyakori tünetek a fáradékonyság és a hátfájás is. Az IBS-re jellemző, hogy a tünetek időről-időre visszatérnek, intenzitásuk változik, sőt, állandóvá válhatnak, és sokszor egymással ellentétesek is lehetnek: a hasmenés és a székrekedés egymást követheti.

Mivel sokan eleinte ártalmatlannak és alkalminak gondolják emésztőszervi panaszaikat, azok orvoslását a házi patika lehetőségein belül (pl. hashajtók, görcsoldók, gyógyteák használatával), orvosi ellátás nélkül próbálják megoldani, így a betegség feltáratlan marad, illetve sok esetben a páciens csak későn, a tünetek állandósulása után, a házi kezelés eredménytelensége miatt fordul csak orvoshoz.

A kezeletlen IBS, bár nem végzetes kimenetelű, az életminőséget nagymértékben rontja: a huzamos ideig fennálló hasmenés testsúlyvesztést és az immunrendszer legyengülését okozhatja, mivel a tápanyagok nem képesek teljes mértékben felszívódni; a székrekedést pedig fájdalomérzet és émelygés kísérheti.

Okok

Az IBS diagnosztizálását nehezíti, hogy a tünetek megegyeznek más betegségekével, ráadásul egyénenként változóak lehetnek. A betegség pontos okát egyelőre nem ismerjük, a kérdésben megoszlanak a vélemények, de feltételezhető, hogy az IBS több tényező összejátszásának köszönhető. Annyi bizonyos, hogy funkcionális betegségről van szó: a gyomor-bél rendszer működési zavaráról, melynek hátterében nem áll konkrét szervi elváltozás. A tüneteket a rendellenes idegi és izomműködés okozza: a gyomor-bél rendszer túlzottan érzékenyen reagál olyan ingerekre is, melyeket normálisan figyelmen kívül hagy, a belek mozgása ezért túlságosan felgyorsul, illetve lelassul, hasmenést, székrekedést, görcsöket okozva.

Emellett pszichoszomatikus betegségnek is tartják: a betegek nagy részénél megfigyelhetők bizonyos pszichés tényezők: depresszió, szorongás, alvászavar, és kényszeres tünetek.

A stresszfaktor mellett számos tényező közrejátszhat az IBS kialakulásában: gyógyszerekkel, bizonyos élelmiszerekkel és adalékanyagokkal szembeni túlérzékenység, rossz étkezési szokások, bakteriális fertőzés, gyulladás. Nők esetében hormonális tényezők is szóba jöhetnek: megfigyelték, hogy az IBS kapcsolatba hozható a menstruációval, egyes esetekben pedig a szüléssel és a klimaxszal is.

Kezelés

A diagnózis felállításához több módszer szükséges: a páciens étkezési és emésztési szokásainak, a kórelőzmények megismerése mellett pszichés állapotát is figyelembe kell venni; a fizikai vizsgálat mellett pedig szerepet kaphatnak különféle labor, hasi ultrahang, és egyéb műszeres vizsgálatok.

Az IBS gyógyítása a gyógyszeres kezelés mellett életmódváltást is igényel: ajánlatos felhagyni a dohányzással és az alkoholfogyasztással, a stressz csökkentéséhez érdemes igénybe venni különféle feszültséglevezető módszereket

A táplálkozásban fontos a rendszeresség és a mértékletesség, a megfelelő folyadékbevitel. Kerülendők a nehéz, zsíros ételek, a cukor és a kávé; előtérbe kell kerülniük a magas rosttartalmú élelmiszereknek, mint például a zöldségeknek és a teljes kiőrlésű gabonakészítményeknek. Nem ajánlatos a puffasztó hatású ételek: brokkoli, karfiol, káposzta, hagymafélék fogyasztása; továbbá érdemes feltárni, fennáll-e valamilyen ételallergia, pl. tejjel vagy gabonákkal szemben.

Az IBS-t pszichoszomatikus betegségnek tartók fontosnak tartják a belgyógyászati kezelés mellett a pszichoterápiát is; bizonyos esetekben pedig antidepresszánsok adására, esetleg pszichiátriai kezelésre is sor kerülhet.


Forrás: vital
2018. 09. 12.
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés