Navigáció
Poll
Tartalom megosztás
„Az a kép él az emberekben, hogy a konzervatív és a nagyon vallásos emberek nem elég alázatosak a hitüket illetően” – nyilatkozta Mark Leary, vezető szerző, pszichológia és idegtudomány professzor. „Nem találtunk erre tudományos bizonyítékot.” Az intellektuális alázatosság az intellektuális önteltség ellenkezője, a köznyelvben a széles látókörűséget is szokták szinonimaként használni. Leary és munkatársai kísérletek sorozatát folytatták le, mely középpontjában az intellektuális alázatosság állt. Az eredmények szerint, amennyiben valaki tisztában volt azzal, hogy akár tévedhet is, az illető nagyobb toleranciával volt az embertársai felé és nagyobb valószínűséggel segítette őket jobb döntések meghozatalában.
Egyik kísérlet során a résztvevőket megkérték, hogy olvassanak el egy értekezést, melyben az író vagy támogatta, vagy ellenezte a vallást.
Mit lehet kezdeni a bőrhibákkal? > > >
Amennyiben nem értettek egyet az esszé tartalmával, az intellektuálisan önteltek egyszerűen az író stílusát támadták, míg az alázatosabbak nem folytattak személyes hadjáratot az író ellen. Másik kísérlet során az alázatosak jobban mérlegelték egy vita során az érveket (a pro és kontra érveket egyaránt) az önteltekhez képest. „Nem kell félni attól, hogy tévedünk – ez az igazi érték, s ezt támogatnunk kell” – magyarázta Leary. „Ha mindenki csak egy kicsivel alázatosabb lenne a tudását illetően, sokkal jobban kijönnénk egymással, és előrébb juthatnánk mindannyian.”
Agyfiatalító elmediéta, meglepő és tanulságos> > >
Mindez igaz a munkahelyi és a családi kapcsolatokat illetően is. „A személyes kapcsolatokat megfigyelve is igaz, hogy leggyakrabban triviális dolgokon kapunk össze egymással, melynél mindenki meg van győződve a saját igazáról, melyből nem enged. Amennyiben egy csapatban a főnök intellektuálisan nem túl alázatos, nem fogja meghallgatni a többi ember javaslatát, hiszen meg van győződve arról, hogy az övé jobb. Azonban tudjuk, hogy a jó vezető szereti szélesíteni a látókörét, s az adott problémát annyi nézőpontból megvizsgálni, amennyiből csak lehet.” A tanulmányt a Personality and Social Psychology Bulletin című kiadványban közölték március 17-én.
| Ossza meg: |
| Kövessen minket: |
|
