2024. Március 28. csütörtök
A fogerózió tünetei -  Kiváltó okai -  Mit tehetünk a fogerózió ellen?
Fogaink egészsége számos tényezőtől függ, amelyek egy részére, például velünk született adottságainkra, nincs hatásunk. Az már viszont leginkább csak rajtunk múlik, hogy milyen ártalmaknak tesszük ki és hogyan ápoljuk őket. A fogerózió gyakori probléma, az ellene tett óvintézkedésekkel komoly bajokat előzhetünk meg.

A fogszuvasodás mellett a fogzománc károsodásával járó másik gyakori elváltozás a fogerózió. Míg az előbbit baktériumok okozzák, és a fog egy meghatározott területét érinti, addig az utóbbit a szájba kívülről került savak okozzák – innen ered másik elnevezése, a saverózió –, és a fog felszínének egészére kiterjed. Az elváltozás során a fogak felszínét borító fogzománc veszít ásványianyag-tartalmából, károsodása miatt pedig nem képes védelmet nyújtani az alatta lévő, kemény szövetek alkotta rétegek, a dentinnek, ezért a savak azt is károsítják.

 

Fogerózió kép

A fogerózió tünetei

A fogzománc erózió általi érintettségét eleinte fénytelensége, simasága jelzi. Mivel a kezdeti károsodás nem jár fájdalommal vagy a fentieken kívül más látható tünettel, az elváltozás többnyire nem is tűnik fel. Csak későbbi panasz, hogy a fogzománc láthatóan lekopik, emiatt pedig a fogak érzékennyé válnak, – például a túl meleg és hideg ételek és italok fogyasztásakor –, illetve felszínük sárgásan elszíneződik. A károsodás mértékétől függően szükség lehet a fogak tömésére, súlyos esetben pedig gyökérkezelésére, ill. részleges vagy teljes koronával való kiegészítésére, pótlására.

fogerózió

A fogerózió nagy veszélyét egyrészt a korai felismerés nehézsége és a már kialakult károsodás visszafordíthatatlansága jelenti. Azért, hogy időben fény derüljön rá, érdemes rendszeres fogászati ellenőrzésen részt venni, és a megfelelő lépéseket megtenni a további károsodás megelőzéséért.

Kiváltó okai

Mint említettük, az eróziót savak okozzák, amelyek egyrészt a szervezeten kívülről, ételekkel-italokkal kerülhetnek a szájba. A legsavasabbak különféle gyümölcsök, leginkább citrusfélék; ecetes ételek, például salátaöntetek, pácok; savas édességek, mint a savanyú cukor vagy a gyümölcsös sütemények; valamint az italok közül a gyümölcslevek, üdítők, energiaitalok, borok lehetnek.

 

Savakat tartalmazhatnak még egyes gyógyszerek (például acetilszalicilsavat), és táplálékkiegészítők, egyes vitaminkészítmények is. Mindezek közül azok jelentik a legnagyobb veszélyt, amelyeket nem egyben kell lenyelni. Ilyenek például a folyadék formájúak, vagy a rágó- és szopogató tabletták, mivel ezek fogyasztásakor a bennük lévő savak hosszabb ideig érintkezhetnek a fogakkal. Hasonló a helyzet az ételekkel is: egy pohár frissen facsart narancslé vagy egy alma kifejezetten egészséges a szervezet számára, a fogaknak azonban sajnos nem tesz jót, ha sokáig kortyolgatjuk, rágcsáljuk őket. Minél tovább vannak kitéve a fogak a savaknak, annál nagyobb az erózió veszélye.

A saveróziót a szervezeten belüli okok is előidézhetik. Ilyen például az, ha a gyomorsav a szájba kerül, hányás, visszaáramlás (regurgitáció) miatt. Előbbi jellemzően a tápcsatorna felső szakaszának összetett működési zavara miatt alakul ki, esetleg gyógyszermellékhatás (például kemoterápia), vagy táplálkozási zavar (bulimia, anorexia nervosa) miatt áll fenn. A gyomortartalom szájüregbe való visszajutása a refluxbetegség fő tünete.

Gondot okozhatnak a nyáltermelés zavarai is, a nyálban lévő anyagok ugyanis képesek a szájban semlegesíteni a savakat, és hozzájárulnak az ásványi anyagok fogzománcba való visszaépüléséhez is. A csökkent nyáltermelés vagy összetételének megváltozása köszönhető szájszárazságot okozó gyógyszerek rendszeres szedésének, kialakulhat a fej és torok területének röntgenbesugárzása miatt, és egy autoimmun betegség, a Sjögren-szindróma tünete is lehet.

Mit tehetünk a fogerózió ellen?

Alapvetően a savas hatás kikerülése lenne a legjobb megoldás a saverózió megelőzéséhez, ez azonban teljes mértékben nem lehetséges, hiszen az egészséges táplálkozásban minden nap szerepet kell kapnia az olyan savas ételeknek, mint például a gyümölcsök. Vannak azonban olyan ételek-italok, amelyeket akár teljes mértékben is kiiktathatunk az étrendünkből, hiszen nincs rájuk szükségünk: ilyenek az üdítőitalok, vagy a savas édességek. Ha mégis fogyasztjuk őket, azt inkább az étkezések alkalmával tegyük, és ne az étkezések között. Fontos, hogy ne kortyolgassuk őket sokáig – még jobb, ha szívószállal isszuk őket, így a fogakkal kevésbé érintkeznek. A folyadékbevitelt inkább cukormentes, alacsony savtartalmú italokkal: vízzel, édesítetlen gyógyteával oldjuk meg. A fogzománc megfelelő ásványianyag-tartalmának megőrzéséhez hozzájárulhatunk a kalciumban és foszforban gazdag élelmiszerek, például tej, sajt fogyasztásával. Ha étkezések után rágógumizunk, azzal serkentjük a nyáltermelést, amely a savas közeget semlegesíti.

Ugyan a rendszeres fogmosás alapvető az egészséges fogazat szempontjából, az nem mindegy, mikor és hogyan kerítünk rá sort. Közvetlenül a savas ételek-italok fogyasztása után nem tanácsos fogat mosni – de ugyanígy hányás után sem –, a savak ugyanis felpuhítják a fogzománcot, és ezt a felpuhult réteget a fogkefével könnyen végleg eltávolíthatjuk. Nem jó az sem, ha túlságosan erősen dörzsöljük a fogainkat, és tanácsos puhább sörtéjű fogkefét választani. Sokat segíthet a kifejezetten a fogerózió elleni szájápolási termékek használata is.



Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés