2019. Szeptember 22. vasárnap

Az apaság aspektusai

Ha egy férfi lelkileg mélyponton van, nem csupán párja szülői, élettársi alkalmasságát kérdőjelezheti meg – hogy tőle akar-e gyereket, és ha megszületik a gyermek, kitart-e mellette –, de a saját maga alkalmasságát illetően is elbizonytalanodhat, például hogy elég érett-e az apasághoz, hogy el tudja-e tartani majd a gyermeket és a családot. Ezekről a férfiak többnyire egyáltalán nem beszélnek, nem kérnek – még szakembertől sem – segítséget, mert azt gondolják, ezt nekik maguknak kell megoldaniuk. Ezek a dilemmák is tudnak funkcionálisan zavarokat okozni.

férfi meddőség

Az apaság aspektusával szemben támasztott kétségeknek és félelmeknek több oka is lehet, melyek a férfiak nemzőképességét befolyásolhatják. Csak néhányat említve:
• Lelkileg- érzelmileg nem érett meg az apaságra. Még ha nem is vallja be magának, lelke mélyén tudja, hogy ő valójában egy felnőtt gyerek.
• Rossz mintákat kapott gyermekként a családtól, a szüleitől. Milyen volt az édesapjával, édesanyjával való kapcsolata.
• A gyermek születését követően a férfi szabadsága, élettere korlátozva lesz.
• Anyagi okok miatti bizonytalanság.
• Félelem az esetleges mellőzöttség miatt.

A bizonytalan férfi tarthat attól, hogy a gyermek világrajövetelét követően a választott nő életében egy lépéssel hátrébb kerül a gyerekkel szemben. Amikor egy férfi párt, feleséget választ magának, a kettőjük kapcsolata arról szól, hogy teljes mértékben egymásra figyelnek. A nők gyakran elkezdenek anyáskodni férjük felett, anyás attitűdöket vesznek fel – kikészítik reggelente az inget, a cipőt, a meleg ételt, reggelivel és frissen főzött kávéval indítják párjukat útnak a munkába. A gyermek megszületésekor a nő gyermeke anyjává válik ténylegesen, a férfi ebből viszont azt érzékeli, hogy párja „anyai” gondoskodása hirtelen megszűnik: elfelejti a reggeli kávéját kikészíteni, az ingjét kivasalni.

„Mindez lelki káoszt eredményez benne, s így nem tudja a közös gyermek meglétét örömmel megélni. Ez főként olyan anyás férfiaknál fordulhat elő, akik nagyon ragaszkodnak a mamájukhoz, esetleg fordítva: akiket a mamájuk nem engedett igazán felnőtté válni, akiket egészen a felnőtt korukig kísértek, vagyis az önállóságukban korlátozták. Ez az eset leggyakrabban csonka családokban történhet meg, ahol az „overprotecting” mama egymaga nevelte egy szem fiát (fiait), akiket túlzottan védett mindentől”– mondja Dr. Süli Ágota pszichiáter. A szülő- gyermek kapcsolat általában ad egyfajta mintát a gyermekvállaláskor, útravalót, mely egyúttal félelmet is szülhet a jövővel kapcsolatban. Az ilyen típusú, bizonytalan férfi sokszor azon dilemmázik, hogy elvegye-e a nőt feleségül, akit – elvileg – szeret, vagy inkább maradjon otthon a gondoskodó mama mellett. Ha pedig végül az előbbit lépi meg, akkor ismét jön a dilemmázás, hogy merjen- e gyereket vállalni.

Apák és fiúk

Gyermekként a férfi édesapjával való kapcsolata felnőttkorban a férfias tulajdonságokat hozza elő és erősíti fel. Ha jó volt köztük a kapcsolat, vagyis az apai minta pozitív karaktervonásokból tevődik össze, az nagy segítséget jelenthet: elősegíti a pozitív önértékelés kialakulását, hogy majdan ő is jó édesapja lehet saját gyermekeinek.

A deviáns magatartások – Magyarországon például az alkoholizmus – viszont komoly problémát jelenthetnek a párkapcsolatban, valamint családalapításkor. Ha alkoholista apa nevelte a gyereket, akit folyamatosan, válogatás nélkül ütött- vert, mikor részeg volt, akkor a gyermek férfikorban félénk, visszahúzódó lehet. Apjával kapcsolatban mindvégig nagyon erős szorongás lesz jelen az életében, és nagyfokú önbizalomhiánnyal fog küszködni, ami végül oda vezet, hogy a férfiasságát is megkérdőjelezi saját maga előtt.

Ha az ilyen típusú férfi hozzá hasonlóan szorongó nőt vesz el feleségül, akkor a bizonytalanság akár a szexualitásra is kiterjedhet. A férfiaknál is előfordulhat számtalan személyiségbeli és pszichés ok, ami aztán kihat későbbi életükre, illetve a nemzőképességre, de ezek csupán egy bizonyos százalékban eredményezhetnek meddőséget, az organikus okok jóval nagyobb arányban jelennek meg.

A férfi meddőség mint lelki teher

Szilvia (30) párja, András (38) meddő, miatta nem lehet közös, természetes úton fogant gyermekük. Ez nagyon sok dilemmát, a férfi esetében önértékelési problémát okoz a párkapcsolatban és a családban. András teljes mértékben összeomlott, mikor kiderült, hogy őmiatta nem válhat valóra vágyuk. A házasságuk mélypontra jutott, Szilviának döntenie kellett: vállalja-e az életet férjével, akitől soha nem lehet gyermeke? Vállaljanak-e egy lombikbabát vagy esetleg adoptáljanak egy gyermeket? Ha a lombik mellett maradnak, akkor titokban tartsák-e ismerőseik előtt, vagy a későbbi félreértések és állandó hazugságok elkerülése végett inkább vállalják fel, hogy a gyermek biológiai apja nem András, hanem egy donor apa? Mindez nagyon sok kérdést vet fel a hétköznapokban, igazán próbára teszi a párok életét.

Ami a férfi meddőséget illeti, hiába élünk nyitottabb világot, a férfi viselkedési modellekhez nem nagyon illik, hogy míg a nő reprodukciós értelemben egészséges és erős, a férfi gyenge, törékeny s alkalmatlan az utódnemzésre. Az e teher miatt elviselendő nyomás, a belülről kisugárzott negatív állapot szemmel látható a meddő férfiakon: folyamatos belső harcot vívnak önmagukkal – „én erre nem vagyok képes”, „meg tudom-e tartani ezt a nőt”, „meddig marad mellettem”. „Ilyen esetekben mikor hozzánk fordul segítségért egy pár, a hölgy az ösztrogéntúlsúlytól kivirulva érkezik, szinte minden porcikájából azt sugározva, hogy gyermeket szeretne, miközben a férj szinte elsüllyedne a szégyentől. Ez nem kell, hogy így legyen!” – hangsúlyozza Dr. Vereczkey Attila.

„A lelki harcok megvívásában, a döntések meghozatalában, a tudattalan tartalmak tudatossá tételében a párok segítségére van klinikánkon az analitikus terapeuta, aki az analízis módszerével segít a férfinak és a nőnek feldolgozni ezt a terhet. Hosszas beszélgetés(ek)re van szükség, amíg egy páciens eljut odáig, hogy saját maga meghozzon egy döntést, melyet utána képviselni tud párja, illetve saját maga előtt is, és döntése egy egész életen át végig kíséri. Az előbb felvázolt esethez visszatérve, az időfaktor is egy jelentős tényező a nő esetében, mert van egy hölgy, aki teljesen egészséges, és úgy határoz, kitart szerelme mellett, egy bizonyos idő elteltével már nem tud gyermeket vállalni, s mindeközben a kapcsolatuk mégis zátonyra fut. A házasságok sajnos egyre kevésbé egy életre szólnak (ma már a kapcsolatok több mint 50%- a válással végződik)” – mondja Dr. Süli Ágota.

Hogyan lehet akkor meghozni a döntést, „bevállalni” a lépést, elviselni és leélni az életet ezzel a tudattal? Mindez állandó feszültséget okoz: „Jól döntöttem- e?”, „Ez az én utam?”, „Lemondok- e arról, hogy legyen gyerekem?”. Hogy miként döntenek az emberek ilyen esetekben, nem általánosíthatunk – minden ember másként éli meg ugyanazt a dolgot. Szilvia kitartott párja mellett, és vállalták azt, hogy egy donor apától szülessen meg gyermekük.

Bízzuk specialistára!

A meddőségnek egyszerre több oka is lehet, illetve sok esetben egy párnál közös a probléma: például a férfinak nem megfelelő a spermaképe és herevisszere van, emellett a munkahelyén tartósan fokozott stressznek van kitéve, ami miatt lelkileg mélyponton van. Ezzel egy időben a nő PCOS- szindrómával küzd, ami a hormonháztartás zavarát jelenti, a petevezetői pedig egy régi gyulladás következtében nem jól működnek.

„Kijelenthetjük, hogy lényegében van egy hihetetlenül bonyolult viszony-, illetve szerkezeti rendszer, melynek minden egyes pontján lehet egy felmerülő probléma, ami az egész működését boríthatja: ha a rendszer bármely pontja megsérül, az egész sérül. Képletesen fogalmazva, egy Forma1-es autóval sem lehet célba érni vagy a versenyt megnyerni, ha a motor rosszul van beállítva, vagy ha csak egy aprócska csavar ki van lazulva, vagy a fék van elkopva, de úgy sem, ha a pilóta sincs top formában.” – magyarázza a főorvos úr.

„Ebből kifolyólag mi komplex módszerrel dolgozunk, ami azt jelenti, hogy egyszerre több szakember kezeli a páciens problémáit. Így az előbb szemléltetett példánál az utóbbi problémát kezelheti a nőgyógyász, a többit azonban jobb az adott szakterületek specialistáira, pszichoterapeutára vagy andrológusra bízni. A párokat nem küldjük el egyből a lombikprogramra, mert az a célunk, hogy a lehető legrövidebb idő alatt a legkevésbé megterhelő módon, a lehetőséghez képest a legolcsóbban, és szakmailag a legeredményesebb módon oldjuk meg a páciens problémáját. Ez nem mindig nőgyógyászati út, lehet, hogy egy endokrinológiai gyógyszer felírása vagy a megoldatlan lelki problémák feltárása és megoldása is elég” – mondja Vereczkey doktor.


2010. 11. 26.
« első‹ előző1.  |  2.  |  
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés