2018. Július 20. péntek
Ma Magyarországon közel egymillió embert érint a cukorbetegség valamelyik fajtája, a betegek száma pedig évről évre rohamosan nő. A betegség megelőzéséhez napjainkban már lényegesen több információ áll rendelkezésre – legfontosabb a kockázati tényezők elkerülése, amelyben a fogantatástól számított első 1000 nap kulcsszerepet tölt be. Kutatások szerint ugyanis a magzati és kisgyermekkori egészséges táplálással többek között a diabétesz kockázata is csökkenthető.

Bár a cukorbetegséghez hasonló civilizációs betegségek kialakulását legtöbben az öröklődéshez társítják, számos kutatás igazolja, hogy a 2-es típusú diabétesz kialakulása elsősorban az életmódunkra vezethető vissza. A már fogantatáskor megkezdett tudatos táplálkozással a betegség kialakulásának kockázata nem csupán csökkenthető, de megelőzhető, sőt, akár visszafordítható is lehet.

Egyre több gyermeket érint a helytelen életmód miatt kialakuló diabétesz

Míg a diabétesz különböző típusairól és az egyes típusok közötti különbségekről még folynak a kutatások, a megelőzésről már jóval többet tudunk. Az 1-es típusú diabétesz elsősorban gyermek- vagy fiatalkorúaknál jelenik meg és genetikai betegségként tartják számon, míg a 2-es típusú cukorbetegség kialakulása legtöbbször kifejezetten az életmódunkhoz köthető, így kockázatát nagyban fokozza a nem megfelelő étrend és a mozgáshiány. Magyarországon 2003 és 2015 között nem csupán a felnőtt lakosság, de a gyermekek körében is megduplázódott a cukorbetegek száma, ami szoros összefüggésben áll azzal, hogy a kisgyermekek és a felnőttek étrendje nem különül el eléggé. Egy hazai, kismamák és szoptató anyukák körében készített iparági kutatás szerint a 3 év alatti gyermekek közel fele már ugyanazt fogyasztja, amit a felnőttek, a kisbabák 80 százaléka pedig már 4 hónapos korától csaknem napi rendszerességgel fogyaszt hozzáadott cukrot tartalmazó élelmiszert.

A legfrissebb epigenetikai kutatások szerint a fogantatástól számított első 1000 nap soha vissza nem térő lehetőséget nyújt a felnőttkori egészség megalapozásához. A kismama étrendje, a szoptatás és a 2 év alatti kisgyermekek táplálása különösen fontos időszak a diabéteszhez hasonló civilizációs betegségek megelőzésében. Egészséges életmód és megfelelő étrend mellett ráadásul nem csupán a magzat, de a kismama esetében is csökken a későbbi diabétesz kockázata.

Egészségesebbek a hosszabb ideig szoptatott babák

A szoptatás az egyik legfontosabb időszak a kismama és a kisbaba életében: amellett, hogy megalapozza a baba érzelmi és mentális egyensúlyát, segíti az immunrendszer alapját képező bélflóra kialakulását, és olyan betegségek megelőzésében is fontos szerepet játszik, mint az allergia és a diabétesz.[7] A hosszabb ideig szoptatott babák esetében kisebb eséllyel alakul ki a 2-es típusú cukorbetegség[8], de a szoptatás nemcsak a kisbaba, hanem az anyuka egészségére is hatással van. A gesztációs (terhességi) diabétesz tünetei ugyan elmúlnak a terhesség után, de kialakulása növeli a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát – azoknál az anyáknál viszont, akik legalább fél évig szoptattak, ennek a veszélye sokkal alacsonyabb.

„A Cukorbetegek Világnapja kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy az elhízás és a diabétesz közötti összefüggés ugyanannyira érvényes a gyerekekre, mint a felnőttekre, a kismamák és babáik esetében pedig a megfelelő korai táplálás kulcsfontosságú” – mondta Dr. Tokodi István gyermek-gasztroenterológus, az Első 1000 Nap Program szakértője. „Hazánkban a 2 év alatti gyerekek ötöde potenciálisan túlsúlyos vagy elhízott, aminek az egyik leggyakoribb oka, hogy az első születésnap után a babák közel harmada felnőtteknek készült ételeket kap. Nagyon fontos, hogy a kizárólagos szoptatás elhagyása után a kisbabát még körülbelül 3 éves korig nem ajánlott felnőtteknek készített ételekkel etetni, ugyanis a kisgyermekek tápanyagigénye merőben eltér a felnőttekétől” - tette hozzá a szakértő.


Forrás: www.elso1000nap.hu
2018. 07. 10.
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés