2017. November 20. hétfő
A csak nagyon szigorú diétával féken tartható lisztérzékenység (coeliakia) régóta ismert betegség, de a bajt okozó glutént csupán az ötvenes években fedezték fel. Ma a témát különösen időszerűvé teszi a lisztérzékenyek számának növekedése.

gluten

Ha a búza, a rozs, a zab és az árpa magjában föllelhető fehérjeegyüttesben – a gluténban – levő gliadin kapcsolatba lép a vele szemben képződő ellenanyaggal, akkor az aktiválódó nyiroksejtek a vékonybél nyálkahártyáját károsítják, s ez nemcsak emésztési és felszívódási zavarhoz vezet, hanem egyéb szervek betegségeivel is társulhat. Egyelőre nem tisztázott, hogy a glutén miért okoz egyesek szervezetében, bélrendszerében a gyulladáshoz, illetve az allergiához nagyon hasonló tüneteket. Mivel a coeliakia észlelhető – és igen változatos – tünetei csak akkor mutatkoznak, ha a vékonybél nyálkahártyájának jelentős része már elsorvadt, megeshet, hogy a baj túl hosszú idő elteltével válik nyilvánvalóvá.

Egyre gyakoribb betegség

A coeliakia genetikai hajlam alapján kialakuló autoimmun betegség, amelynek kiváltásáért a gluténnak, népies nevén a sikérnek egy speciális fehérjéje, a gliadin a felelős. Ez a kalászos gabonanövényekben (árpa, búza, rozs) található, károsító hatását a vékonybél gyomor utáni szakaszának nyálkahártyáján fejti ki. A keletkező toxikus anyag teljesen vagy részben elpusztítja a nyálkahártya felszíni sejtjeit, így csökkenti a tápanyagok, vitaminok és ásványi anyagok felszívódását. A betegség főként Európában, Észak-Amerikában és Ausztráliában fordul elő, ahol elsősorban gluténtartalmú gabonákat fogyasztanak, az afrikai és ázsiai régiókban jóval ritkább, mivel ott a rizs az elsődleges gabona. A gluténbevitel nagysága általában egyenesen arányos a mezőgazdasági kultúra fejlettségével. Ezért a coeliakiát általában civilizációs betegségnek tartják. Magyarországon a betegség előfordulása ma már gyakoribb a felnőttek, mint a gyerekek körében, azonban 40 évvel ezelőtt még fordított volt helyzet, akkor a lisztérzékenység gyermekbetegségnek számított.

Változatos tünetek

A betegség tünetei sokfélék lehetnek. A gyermekkori coeliákia figyelmeztető jele a lassú fejlődés, a vitamin- és vashiány, a hasmenés és a zsírfényű széklet. A felszívódási zavar következtében az ilyen gyerek feltűnően érdektelenné válik és kóros soványságával, nagy pocakjával szinte az afrikai éhezőkre hasonlít. Felnőtt korban is egyre gyakoribb ez a betegség, amely gyakran csak vashiánnyal vagy krónikus hasmenéssel, puffadással, és a könyök illetve térdtájak felett, a fartájon, a hát középvonala mentén, a váll és a lapocka felett látható herpesz-szerű bőrjelenséggel hívja fel magára a figyelmet. A felszívódási zavar egyéb kísérőjelenségei, így a fáradékonyság, a fejfájás, a hajhullás, a körmök töredezése, a fogak korai romlása, viszkető, hólyagos bőrbetegség, szájüregi aphta is megfigyelhető.

Következetes, élethosszig tartó diéta

Gluténmentes diétával a betegség tünetei teljesen megszüntethetők, a lisztérzékenyek is teljes életet élhetnek. A diétát azonban élethosszig folytatni kell, mert ha újra glutén kerül a szervezetbe, a betegség ismét aktivizálódik. A lisztérzékeny beteg nem ehet búza-, rozs, zab és árpakészítményeket, nemcsak kenyeret, hanem egyetlen olyan ételt, tésztát, süteményt, konzerveket, stb. sem, amely ezeket tartalmazhatja. A tiltott kalászosokat kukorica, rizs, burgonya, gluténmentes liszt pótolhatja. A bébiételeken feltüntetik, hogy melyik nem tartalmaz glutént. Zöldségeket, gyümölcsöket, húsféléket korlátlanul lehet fogyasztani. A cöliákiások a Lisztérzékenyek Érdekképviseletének Országos Egyesületétől kaphatnak szakmai és érdekvédelmi segítséget.


Forrás: www.liszterzekenyseg.hu

Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés