2017. November 20. hétfő
1 . oldal
Szakértők szerint az időszakos böjtöléssel nem csupán fogyni lehet, de egészségesebbek is leszünk. Nem árt azonban tisztában lenni vele, mit is jelent az időszakosság, vagyis milyen gyakran szabad belevágni a böjtölésbe, és milyen típusú böjtöt érdemes kipróbálni.

John Berardi táplálkozási tanácsadó az interneten elérhető könyvében több hasznos tanáccsal is szolgál e téren és különböző böjtölési lehetőségeket is felsorol. Ezek szerint böjtölhetünk 16 órát egy nap, 20 órát egy nap, hetente egyszer vagy kétszer egy egész napot is, vagy egyszerűen böjtölhetünk úgyis, hogy valamelyik étkezésünket kihagyjuk.

Az időszakos böjtölés módszerének talán egyik legalaposabb kidolgozója dr. Michael Mosley pedig egy olyan változatot javasol, melyben öt napon át úgy étkezünk, ahogy szoktunk, ám a maradék két napon csupán 600 kalóriát veszünk magunkhoz. Ennek a böjtölési módszernek többféle változata is ismert, és ezek abban térnek el egymástól, hogy az öt, illetve a két napnak feltétlenül egymás után kell-e következnie, vagy akár összevissza is követhetik egymást, valamint, hogy pontosan mik is fogyaszthatók a böjtös, illetve a böjt nélküli napokon. Amiben valamennyi változat megegyezik, hogy bizonyos időszakokban semmit vagy csak nagyon keveset szabad enni, a többi időben viszont vagy a megszokott mennyiséget, vagy esetleg annál kicsit kevesebbet.

Arra pedig, hogy mindez valóban hatásos, bizonyítékok is vannak, többet között egy 2011-es tanulmány, amely az International Journal of Obesity című lapban jelent meg. Ebben a tanulmányban a szakemberek két csoport túlsúlyos, illetve elhízott nőt kísértek figyelemmel, akik olyan étrendet követtek, melynek heti kalóriatartalma az átlagosnál 25 százalékkal kevesebb volt. Az egyik csoportban a csökkentett kalóriabevitel egyenletesen oszlott el a napok során, a másikban viszont a kalóriacsökkentés 75 százaléka két egymás utáni napra szorítkozott, a többi öt napon a nők alapvetően azt ették, amit általában szoktak. Hat hónap elteltével a szakemberek megállapították, hogy fogyás tekintetében nem mutatkozott számottevő különbség a két csoport között, mindannyian nagyjából 5-6 kg-ot fogytak.

Dr. David Heber, a Los Angeles-i Kalifornia Egyetem Elhízási Kockázatok Programjának igazgatója ehhez még hozzátette, előfordulhat az is, hogy valakinek éppen ez a diéta megy könnyen, hiszen ebben pontosan lehet követni, mikor szabad enni, mikor nem. Ráadásul egyes elhízott emberekben nincs is jelen a normál éhségérzet, ugyanis sokszor nem az éhség miatt esznek, csupán megszokásból, így ők talán könnyebben megszoknak egy ilyen típusú böjtölést, melyben időnként nagyon keveset, vagy semmit sem ehetnek.

Egy 2013-as, a British Journal of Nutrition című lapban közzétett kutatás azt is kimutatta, hogy a kitartó, állhatatos személyiségek számára sokkal jobban beválik ez a fajta diéta, arra viszont egyetlen tanulmányban sem találni példát, hogy a böjtölő diéta követői a hagyományos napokon elvetették volna a sulykot és a normálisnál többet ettek volna. Aki tehát már sok mindennel próbálkozott, ám a kilók csak nem kezdtek leolvadni róla, illetve aki esetleg most először gondolt arra, hogy szüksége lenne némi fogyásra, bátran fogjon bele az időszakos böjtölésbe, de készüljön fel rá, hogy hasonlóan a többi fogyókúrás módszerhez, ez is csak akkor fog sikerülni, ha elszántak és kellően kitartóak vagyunk .


Forrás: Medipress
2014. 01. 15.
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés