2024. Március 28. csütörtök
Az, hogy az alkoholfogyasztás és bizonyos daganatos betegségek kialakulása között egyértelmű összefüggés van, már régóta közismert volt, de ezt eddig semmilyen tudományos bizonyíték nem támasztotta alá.

Az USA-beli University of Mississippi Egészségügyi Centrumának kutatója, Dr. Jian-Wei Gu most végre bizonyítékot szolgáltatott erre a tényre, még ha véletlenül is.

A közelmúlt járványtani felmérései szoros összefüggést mutattak ki az alkoholfogyasztás és az olyan daganatféleségek kialakulása között, mint a száj-, garat-, gége-, nyelőcső-, máj és vastagbélrák; valamint úgy tűnik, az emlőrák kialakulásának is rizikófaktora lehet. Az eddigi állatkísérletek során azonban soha nem sikerült kimutatni azokat a hatásokat, amelyek az emberi testben lejátszódnak az alkohol hatására. Mint kiderült, a probléma az alkohol mennyiségével volt: az eddigi kísérletek során ugyanis túl magas koncentrációjú alkoholt használtak; sokkal töményebbet, mint ami az emberi fogyasztásnak megfelel. A kísérleti állatok természetesen nem bírták a terhelést, és elpusztultak, de rendellenes daganatképződést nem tapasztaltak náluk.

Dr. Gu a korábbi kutatásoknál alkalmazott alkoholhoz képest sokkal kisebb koncentrációjút használt, ami emberi fogyasztásra lefordítva napi egy-két italnak, vagyis mérsékelt alkoholfogyasztásnak felel meg. Ez az alkoholmennyiség a kísérleti csirkeembriókban és egerekben egyaránt daganatképződést okozott.

A felfedezés érdekessége, hogy Gu kutatási területe nem a daganatos betegségek, hanem az szív- és érrendszer, azon belül is az angiogenezis, vagyis a vérerek képződése. Évekkel ezelőtt a kutató és kollégái azt tapasztalták, hogy az ún. vaszkuláris endotheliális növekedési faktor (VEGF), amely a véredények képződéséért felelős faktor, váratlanul nagy mértékben növekedett meg bizonyos sejtkultúrákban. Akkor azt állapították meg, hogy ez a kutatás során oldószerként használt, alacsony koncentrációjú alkohol hatására következett be.

A váratlan felismerés további vizsgálatokhoz vezetett, melyek során azt tapasztalták, hogy a melanóma (a bőrrák egy fajtája) jelentősen nagyobb mértékben és gyorsabban nőtt azokban a kísérleti egerekben, amelyek napi egy-két szeszes italnak megfelelő alkoholt kaptak, azokhoz az egerekhez képest, amelyek egyáltalán nem kaptak alkoholt. Az alkoholos befolyásoltság alatt lévő egerek esetében pedig a daganatban nagyobb volt az érképződés mértéke is.

A rákterápiában való alkalmazása miatt az angiogenezis kiemelt érdeklődéssel kísért kutatási területnek számít. A becslések szerint jelenleg körülbelül 40 olyan szer klinikai kísérlete zajlik, mely hatását az érképződés kontrollálása révén fejti ki. Az érképződés azonban nem csak kóros jelenség lehet: stimulálásával segíthetik a sebgyógyítást, vagy a szívroham miatt sérült szövetek regenerálódását.


Szerző: Vital

Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés